Ahogy a varázsló ment az erdőn át, egyre inkább úgy érezte, hogy nem halad olyan gyorsan, ahogy kellene. Egyre nehezebbé vált minden lépés, a levegő egyre sűrűbb lett, végül már nem is levegő vette körül, mintha egy mocsár fenekén, felkavart, rothadó iszaptól átláthatatlanná vált vízben kellene…

A Varázsló rohant az úton. Rohant a templom felé. Körülötte halottak és haldoklók hevertek. És ő érezte valamennyiük végső fájdalmát. Belökte az ajtót, az oltárhoz rohant, és kardjával végigvágott rajta. A kard szilánkokra tört. A Varázsló térdre rogyott, és ordítani kezdett: - Istenem, elég…

A varázsló letette a testét. Kicsit sajnálta, mert jó kis test volt, sokezer évig híven szolgálta őt. De a varázsló megszerzett minden Tudást, legyőzött minden sárkányt, megvívott minden háborút - ez a lét számára többet már nem adhatott. És végül megérkezett a hívás... a Vének…

A macska - két gyertya, egy szál vörös rózsa és egy borral töltött kehely társaságában - összegömbölyödve az oltáron aludt. - Nahát Varázsszem, nem szégyelled magad? - korholta őt a varázsló. - Ugyan kedvesem - szólt csendesen a boszorkány, és megcirógatta  az állatot  - hát nem hallod az…

A varázsló pálcája erősebb a király kardjánál.

Még sötét volt, amikor elindult a völgyből a régi templomhoz. Hajnalhasadtára az oltárhoz kellett érnie. Sűrűn használta a kardját, mert a kökénybokrok jócskán benőtték már a régen nem járt ösvényt. - Hajnal előtt a legmélyebb a sötétség...- gondolta, és félhangosan elmormolt egy egyszerű kis…

A béka csak üldögélt a patak partján. Mindez nem is lett volna baj, csak hát pontosan ott üldögélt, ahol a fiú - aki majd varázsló lesz egyszer - horgászni szeretett volna. És ők ketten nem lehettek egy helyen...erről gondoskodott a fiú jól fejlett békafóbiája. - Na, most mit csináljak? - kérdezte…

A varázsló sokáig nézte a békésen alvó macskát. Kicsike szőrgombóc...milyen apró és védtelen... Aztán a macska felébredt. Nyújtózott egy nagyot, ásított és a…

A varázsló a.sátrában üldögélt. Sötét volt, csak a pipában parázsló dohány derengő fénye adott némi halovány képet a külvilágról. A varázsló…

A varázsló hosszú kóborlás után bevezette lovát az istállóba. Több, mint ezer év... vér, könnyek, háborúk, szerelmi csaták ismerősökkel és idegenekkel... elfáradt. És a nagy varázsló, sárkányok, szörnyek, fekete mágusok legyőzője most bizony félt. Tudta, hogy ki várja odabenn a házban... Több, mint…

A varázsló magára maradt. Mindenki elment, aki eddig vele volt. Egész nap csak téblábolt a ház körül. Nézte a tükröt,  hátha meglát benne valamit, de a tükör hallgatott. Sok minden eszébe…