Tegyük fel, hogy házat akarsz építtetni. Jelentkezik is néhány vállalkozó a munkára, és Te kiválasztod a legjobbnak tűnő ajánlatot. A szaki munkához lát. Négy év múlva elkészül a lábazat, áll néhány fal, néhány meg éppen leomlani készül. A szaki ezalatt a Tőled kapott pénzből felépített magának…

Embernek lenni... Nem Istennek. Nem léleknek. Nem szellemnek. Nem angyalnak. Embernek lenni - az más.   Emberként szeretni... Ez a dolgunk ebben a világban. Nem Istenként. Nem lélekként. Nem szellemként. Nem angyalként. Emberként szeretni - az más.   Gondolkodj el ezen. Emberként. Nem…

Este van. Kialszanak a fények. Jön a sötétség, a dermedt éjszaka. Torkomat szorítja a félelem, alattomosan kúszik hideg keze a szívem felé. Megindul bennem a szokásos gondolat: "Segíts meg, Istenem!" Igen, megindul, mint mindig, amikor sötét lesz. De most valami megakasztja bennem a könyörgést, az…

Ma esett a hó. Esett, de annyira puhán, annyira szürreálisan lassan, alig-alig létezően, mégis mindent betöltően, hogy sikerült hirtelen marokra fognia és jéghideg kezével felmelegítenie a szívemet, sikerült megállítania örökké okoskodó agyamat. Esett a hó, és már megint megtörtént bennem a…

Isten nélkül nem megy. Nélküle minden fénytelen, üres és hideg. Gyerekkoromban nagyon vártam a karácsonyt. Nem tudtam igazán, miért, de vártam. Aztán eljött, feldíszítettük a fát, kibontottuk az ajándékot, megettük a vacsorát... és én még mindig csak vártam... aztán elmúlt az ünnep, anélkül, hogy…

Mikor megláttam, gyönyörű volt. Rögtön megakadt rajta a szemem, ahogy beléptem a virágboltba. Megvettem. Sokáig őrizte a szépségét, de végül mégis lehullottak a szirmok, leszáradt a virág szára - és maradt a két levélke. Aztán vagy másfél évig csak volt. Nem mozdult benne semmi -…

Tombol az őrület. Vegyél és vegyél, költs erőn felül, adj a másiknak teljesen felesleges dolgokat, de legalább Te is kapsz majd ilyeneket, hiszen jön az ünnep, jön a karácsony! Jön hát, csak az a baj, hogy lassan ér ide! Mert amíg emberek éheznek és fáznak, emberek fagynak meg az utcai padokon,…

"Minden úgy jó, ahogy van." Ez egy jó kis ezoterikus közhely. Valóban? Ezek szerint, ha elmegyek Hozzád, lehúzok Neked két nagy pofont, kiveszem a zsebedből a pénztárcádat, és búcsúzóul még jól fenéken billentelek, akkor az úgy pont jó lesz Neked? Nem hinném. Persze tudom én, mi ennek a valódi…

Hát megint elkezdődött! Megyünk - mit megyünk, özönlünk - a temetőkbe, visszük a virágokat, gyertyákat, díszítjük a sírokat, járjuk az országot "Tolnától Baranyáig". Megyünk, hogy találkozzunk a halottainkkal - és közben nem törődünk az élőkkel. Nem, velük összeveszünk, hogy melyik temetőbe menjünk,…

Még sötét volt, amikor felszállt a buszra. Nem nézett senkire és nem nézett senki sem rá. Csak meredt maga elé mosolytalanul, és fejében pörögni kezdett a nap:  munka - csavar csavar mellé... hívás hívás után... számlák... vevők... betegek... vagy éppen hullák... Aztán a gyerek... meg a vacsora...…

Valaha azt tanultam, hogy a pénz értékmérő. Persze ez akkor az áruk értékére vonatkozott, de most rájöttem, hogy azért más értékeket is lehet a pénzzel mérni. Például a  saját magunkról alkotott, a külvilág felé képviselt, általunk is elhitt énképünk értékét. Lehetünk boldogok, nagylelkűek,…

Ez az a hely, ahol élünk. Csak itt tudunk élni. Ez a hely néhány milliárdos, és néhány milliárd éhező világa. Ez az a hely, ahol megtesszük másokkal, amit magunknak nem kívánunk. Ez az a hely, ahol naponta hozunk ostoba törvényeket. Ez az a hely, ahol naponta megsértjük a Törvényt. Ez az a hely,…

Beszélnünk kell. Arról, hogy hogyan élünk. Arról, hogy hogyan szeretnénk élni. Arról, hogy milyen világot teremtünk naponta magunknak. Arról, hogy mennyire tetszik ez nekünk. Beszélnünk kell a vágyainkról, a félelmeinkről, az igényeinkről és a szükségleteinkről. Beszélnünk kell az álmainkról és az…

Egy ideje azt tapasztalom, hogy a fény felé törekvő emberek kezdik meglátni a másikban a gonoszt. Ülnek kis várukban a falak mögött és lesnek kifelé a lőrésen, mert - ugyebár - a gonosz az jön. Aki egy kicsit is másképp rezeg, mint ők - mint mi - , az már legalábbis gyanús. Így aztán…

  Telehányták a kedvenc kocsmámat. Úgy telehányták, hogy nem lehet már megmozdulni sem benne anélkül, hogy valami jófajta gyűlöletbe vagy félelembe ne lépne az ember.  Most félünk a migránsoktól. Most gyűlöljük őket. Pedig migránsok nem is léteznek. Ahogy magyarok sem. Csak Ali létezik…