Ülök a sötét szobában.
Egyetlen gyertya világít.
Előttem az asztalon egy tükör.
Apámtól kaptam, ő csinálta - "fábul", mint általában mindent.
A tükör is sötét. És üres.
Nézem. Elmerülök az ürességben.
De az Üresség a Mindenség is egyben.
Egyszerre már a tükörben vagyok.
A szoba üres.
A tükörben egy téli kép ébred. Esti félhomályban táncol a az utcai lámpák fénye a hókupacokon.
A jeges járdán egy kisfiú halad. Mezitláb a befagyott pocsolyák között.
Hátranéz. Rám néz. Ujját az ajkai elé emeli. Csendre int, aztán könnyedén megy tovább. És én követem őt.
Lassan elhagyjuk a várost. Már csak a hold világítja be az utat. Sötét van.
Megyünk ketten a hideg sötétben, egyre távolabb a fénytől és melegtől.
Nagyon sokáig megyünk.
A fiú egyszer csak megáll, és újra rám néz. Maga elé mutat egy sekély gödörbe.
Mellé lépek.
A gödörben, egy átlátszó jégkoporsóban, csillagok között lebegve, vöröslő tűzben égve ott fekszik az ezüst szárnyú angyal.
Ott fekszem Én.
Igen, én fekszem ott, és én állok itt.
Nézem magam.
- Meghalt? Vagy csak alszik? - kérdezném a kisfiút, de ő már nincs sehol.
Ekkor megszólal egy hang a fejemben.
- Meghalt - csak alszik - nincs különbség. Minden csak álom.
Az élet.... a halál... a szerelem... a magány... a nappal... az éjszaka... a boldogság... a félelem... a minden... a semmi... csak álom.
Nincs ébredés. Csak megyünk álomból álomba. Nincs más.
Hát nézz bele az álmaidba!
Hirtelen képek villannak fel körülöttem az éjszaka vásznán. Az álmaim.
A híres zenész a színpadon... a költő... a színész... a bölcs tanító... a vándorló gyógyító... a sikeres fotós... a lánglelkű forradalmár... a milliomos... az űrutazó... a nincstelen koldus... a keresztre feszített rabszolga... a varázsló... a király... az őrült... az Isten... a vámpír... a csillag... a gyilkos... a Semmi... az Egy...
- Válassz álmot magadnak! Bármelyiket választhatod. De tudd, hogy a választás - az igen és nem. Méghozzá egyszerre.
Most minden fény kialszik. Még soha nem volt ennyire világos.
Most nem vagyok sehol. Ott vagyok mindenhol.
Ott vagyok.
Vagyok.
ÉN VAGYOK.
CSAK ÉN VAGYOK.


A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.