Most már ne mozdulj.

Amit megtettél, az elég lesz.

Amit most ültetnél, az idén már nem terem.

Ne rohangálj most idegesen.

Ne áldozz időt és pénzt idegen isteneknek.

Nem kellenek tárgyak.

Nem kell legyilkolt pulyka, levágott fenyő.

Elég lesz egy gyertya.

Egyetlenegy...

Elég lesz egy cserép virág.

Egyetlenegy...

Ajándékozd oda az idődet azoknak, akiket szeretsz.

Adj egy mosolyt, egy simogatást.

Adj egy órát az életedből annak, akivel régen találkoztál.

Ne süss, ne főzz, ne takaríts... ne őrülj meg.

Csak ülj le a Kedvesed mellé, amikor sötét lesz odakint.

Gyújts egy kis tüzet idebent...

Most vajúdik az Idő.

Most készül megszületni a Fény.

Most hallgass, és várj.

Halld meg a hóesés hangjait.

Hallgasd a szélben éneklő angyalokat.

Hallgass, és figyelj.

Akkor majd meghallod az Ő hangtalan érkezését.

És akkor nyisd ki az ajtót a lelkeden.

Fogadd be Őt, az otthontalant.

Fogadd be Őt, és majd beragyogja a házadat végtelen szeretetével.

Légy csendben, és várj.

És ekkor majd megszületik szívedben az Isten...