Ébredés. Korán van még, az erdő csendje átöleli, ringatja a tábort.
Enyém ez a csend. Bennem is csend van. Én magam vagyok a csend.
Gyetyát gyújtok, füstölőt égetek. Semmire sem gondolok.
Hallgatom a madarakat, a szél játékát a fák lombjaival...Valaki rámír:"Jó reggelt!". Rámír a szomszéd házból. Rámír, ahelyett, hogy lejönne...Megzavarja a reggeli istentiszteletet. Nem haragszom. Így kerek a világ.
Köszönöm. Köszönöm, amit adtál, köszönöm, amit elvettél. Köszönöm, hogy az útra löktél. Te vagy a fény, Te vagy a bennem élő tűz. Én vagyok a fény, én vagyok a Benned élő tűz.
Legyen meg a Te akaratod. Ma is.
Köszönöm. Szeretlek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.