A varázsló a.sátrában üldögélt.
Sötét volt, csak a pipában parázsló dohány derengő fénye adott némi halovány képet a külvilágról.
A varázsló befelé figyelt. Csend volt.
Egyszer csak zajt hallott a bejárat felől. Puha mancsok suhanó zaját.
Egy árnyék jelent meg előtte. Egyre közeledett, és végül a kicsike fénykörbe belépett...a Macska.
Felnézett a férfira. Halkan nyávogott, a kezéhez törleszkedett.
A varázsló megcirógatta. A macska elégedetten lekuporodott a lábaihoz, és dorombolni kezdett...
És újra mozdulatlanság lett, és csend, és béke...
A Macska is hazatért.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.