Ti nem gondolkodtok el néha azon, hogy MIÉRT?

Miért nem becsüljük meg, azt, ami van?
Miért vágyakozunk, az után, ami nincs?
Miért dobjuk el, ha mégis a miénk lett?
Miért nem szeretjük azt, akit vagy amit szeretünk?
Miért öljük meg álmainkat?
Miért élünk lehajtott fejjel?
Miért csak létezünk, miért nem ÉLÜNK?
Miért nem ébredünk fel, ha csörög az óra?
Miért nem ébredünk fel, mikor egyre több óra csörög?
Miért nem indulunk el, ha hív az út?
Miért kell a Főnöknek rárugdosnia minket a saját utunkra?
Miért utáljuk azt, aki már járja az útját?
Miért akarjuk lelökni róla?
Miért gáncsoljuk el?
Miért köpködjük a tükröket, ha nem tetszik a képünk?
Miért törjük õssze őket?
Miért nem, ha igen, és miért igen, ha nem?
Miért nem lépünk túl ezen a teleszart homokozón?
Miért nem látjuk meg a szar szépségét?
Miért kupacoljuk, ha ronda és büdös?
Miért nem alszom még?
Miért horkol ennyire Hosszú Haj testvér?
Miért, miért, miért...?

Egyébként: jó reggelt!