Apropó, tükör...
Cápák között
Hétköznapok mancsa
Felhasítja arcod
Sokszor gáncsot vetnek
A megfagyott szentek
Megadón lehúnyod
Kifakult szemed
Deres tükör
Gyémántszilánkok vésték
Rá a fájdalom jelét:
Meggyűrt mosoly villan
Cápák között
Agyarak között
Jégszobrok között
A Tükrök mindig összetörnek
Már benned szorong
A lehiggadt Jövő
Te is érzed:
A mosoly mit takar
Megszületett
túl a hegyeken
szántóföldeken
kéklő vizeken
A jeges-havas
Lúgos-savas
Erőtlen-vértelen
Processzor-értelem
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.